A Deák páholy egy népes asztaltársaságnak köszönheti létrejöttét, amelynek tagjai páholyon kívül váltak kötény nélküli szabadkőművesekké; jobbá akarták tenni a világot, és segítettek, ahol tudtak (meg ahol szükség volt rá). E társaság tagjai aztán megtalálták az utat a szabadkőművességhez ismerőseik révén, és hogy felvételük során ne kerüljenek különböző páholyokhoz, azaz egyben maradjon a kör, megkérték szabadkőműves barátaikat, hogy alapítsanak nekik egy önálló páholyt. Ez lett a Deák Ferencz a Testvériséghez páholy. A kor helyesírásának megfelelő "Ferencz" névalakot hagyománytiszteletből a mai napig tartjuk.

A páholyt Szelényi rajzolata alapján 1885. július 16-án (más források szerint június 27-én) alapította 7 testvér, akik 5 más páholy mestereiként a Magyar Nagyorienshez tartoztak.

Név szerint:

- Dr. Frischmann Gyula (37 esztendős) gyakorló orvos – kincstárnok (Könyves Kálmán ph∴-ból)

- Dr. Gyurgyik Gyula (42 esztendős) gyakorló ügyvéd – főmester (Hungaria ph∴-ból)

- Jaritz Rezső (38 esztendős) építész – első felügyelő (Eötvös ph∴-ból)

- Lederer Imre (43 esztendős) távírda tiszt – titkár (Egyenlőség ph∴-ból):

- Wolf Simon (30 esztendős) kereskedő – fővizsgáló (Könyves Kálmán ph∴-ból)

- Iby Dezső (37 esztendős) magyar földhitel-intézeti tisztviselő – szónok (Hungaria ph∴-ból)

- Fernkorn Gusztáv (48 esztendős) vasúti hivatalnok – második felügyelő (Egyezség a hazában ph∴-ból)

Az alapító atyák Lederer Imre kivételével valamennyien fedeztek 1-2 éven belül, amikor a páholylétszám már biztosította a rendszeres működést.

Érdekesség, hogy egy levéltári dokumentum, Pataky Lajosné Szabadkőműves repertórium c. munkája a páholy tagjainak lajstromát 1883-tól, azaz két évvel korábbról keltezi. Ez az ellentmondás csak úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy a páholyalapítás elhatározásától a megvalósításig 2 év telt el, feltehetőleg adminisztratív okokból. Ugyanez a dokumentum – a páholy által létesített jótékonysági intézmények és karitatív akciók elismerése mellett - azt állítja, hogy a páholy támogatta a Jászi Oszkár nevével fémjelzett radikális polgári mozgalmat. A támogatás módjáról nem esik szó.

A Deák páholy eredetileg tehát az 1871-ben alakult Magyar Nagyoriens védelme alatt, az akkor mindkét orientációban bevett Ősi és Elfogadott Skót Rítus szerint dolgozott, és hamarosan az egyik legdinamikusabban fejlődő páhollyá vált. Az 1920-as betiltás idején 256 tagot számlált. Munkáinak helye a VI. kerület, Váczi körút 45. szám III. emeletén volt, ideje minden kedden "esti 6 órakor".

1885-ben, a páholy alapításakor – bár a tíz évvel korábbi, 1875-ös Hadik-Barkóczy botrány mély nyomot hagyott a szabadkőművesség életében - még nem volt olyan éles az ellentét a latin és az angol orientáció között, mint napjainkban, így alig egy évvel később, 1886. március 21-én a két nagypáholy, a Pulszky Ferenc vezette János-rendi Nagypáholy és a Joannovics György vezette Magyar Nagyoriens - Magyarországi Symbolikus Nagypáholy néven - egyesült. A Deák páholy tehát az egyesült Nagypáholy védelme alatt folytatta munkáját, tevékenységével igencsak magasra tette a lécet, és kimagasló eredményeket ért el:

1886. a Deák ph-ból kiinduló részvénykibocsátási javaslat páholyház építésére.

1887. antialkoholista mozgalom kezdete: dr. Braun Sándor kezdeményezésére

1887. Kunz Ferenc testvér önkéntes mentőegyesület létrehozására tett javaslatot, ám ezt, a szűkös anyagi viszonyok miatt a páholynak nem sikerült megvalósítania. "Rövid idő" múlva az ügyet megtárgyalta a Könyves Kálmán páholy, s így jött létre a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME), avagy Országos Mentőszolgálat Kresz Géza testvér szervezésében.

1890-93. párbajellenes mozgalom: Szécskay István, Hacker Bertalan testvérek.

1895. a vagyontalanok jogvédelme: Dr. Schreyer Jakab testvér.

1895. a görvélykórosok ('nyaki nyirokmirigyek megduzzadásával járó kór') szanatóriuma létrehozásának kezdeményezése: dr. Szegvári László testvér.

1895. Magyar Háztartási Iskolaegyesület megalkotása

1896. december 19. a Millenium-ösztöndíj létrehozása "egy szegény, tehetséges és szorgalmas tanuló" támogatása céljából. 1000 korona felajánlása több testvér részéről ezen alapítvány létesítésére.

1903. július 16. a Nyomorék Gyermekek Otthonának megalapítása (a mai Mozgásjavító iskola), egyben kórház létrehozása. A testvérek Dr. Messinger (Medgyes) Simon (a páholy főmestere) vezetésével belekezdenek az intézmény szervezésébe. "Ágyalapítványok" létrehozása.

1903. december 24. az otthon megnyitása, amelynek későbbi működtetésében az alábbipáholyok vállaltak szerepet: Demokratia, Reform, Comenius, Patria, Pannonia, Eötvös, Madách, László király.

1908. május 16. Székács Antal testvér indítványa a női választójog érdekében.

1911. építeni kezdik a Nyomorék Gyermekek Otthonának hatalmas tömbjét Messinger (Medgyes) Alajos Deák-tag testvér tervei szerint, Mann József építőmester testvér kivitelezésében. Az épület átadása 1913. május 4-én volt.

1913. Könyvtáralapítás: Budapest, Rottenbiller utca 10. (Deák Ferenc Könyvtár – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár része. Az intézmény első - önálló - épülete eredetileg az Almássy téren állt.)

1915. október 9. A szabadkőműveseknek és a társadalomnak még többet kell tenniük az özvegyekért és árvákért. A kórház fönntartása további kötelesség a háború után. A nővéreket is be kell vonni a munkába. Morvay Izsó testvér írása (A háboruról szabadkőmívesi szempontból című rajzolata alapján). Több páholy által kidolgozott konkrét javaslat az anya- és csecsemővédelem ügyében Morvay főmester testvér tollából.

Az 1919-es, majd az 1920-ban megismételt hosszú betiltás után a Deák páholy 27 évvel később, 1946. július 7-től kezd újra dolgozni, 18 testvérrel. Főmestere: dr. Szili Jenő. A páholy folytatja karitatív tevékenységét, és oroszlánrészt vállal a páholyház felújításában. Elődeink munkája, kitartása, elszánt tenni akarása nem csak büszkeséggel tölt el minket, de például is szolgálhat napjaink feladatainak meghatározásakor.

A Deák páholy égisze alatt megalapítása óta több mint félezer testvér fejtett ki szabadkőműves tevékenységet, köztük olyan nagyságok, mint Dr. Benedek István orvos, Gion Nándor író, Huzella Elek zenetudós, Kallós Ede szobrász, Mai Manó fényképész, Mann József építőmester, dr. Makai Ödön ügyvéd (József Attila sógora és támogatója), Medgyes Alajos műépítész, Medgyes Simon jogtudós, Pataky Jenő színművész, Székely Mihály operaénekes, Vukár György zeneszerző, Zathureczky Ede hegedűművész, Tull Ödön festőművész, Vidor Miklós író, vagy Dr. Jobbágyi György orvos.

Az 1950-es betiltás előtti utolsó nagymester, Benedek Marcell anyapáholya is a Deák páholy volt.

Az ő egyik, 1948-as János napi ünnepi beszédéből idézünk:

"... Alkotmányunk számos olyan kérdésnek érintését tiltja, amely jelentős helyet foglal el a társadalomhoz ezer szállal kötött férfiak életében. Politikával nem foglalkozunk. Tiszteljük és ujjal sem érintjük egymás vallási meggyőződését. A filozófia művelése ugyan alkotmányos céljaink közé tartozik, de természetesen nem kényszeríthetünk társainkra egy közös filozófiát. Ha egyáltalán beszélhetünk szabadkőművesi filozófiáról – s ami ezzel együtt jár, szabadkőművesi erkölcsről, célkitűzésről és irányról – akkor ennek olyan magasan kell szárnyalnia, ahonnét tekintve minden politikai, vallási, sőt filozófiai különbség is elmosódik, és egy magasabb rendű egységbe olvad.

Az 1989-es rendszerváltás a szabadkőművesség újjászerveződésének is utat nyitott. A Deák Ferencz, a Testvériséghez azon páholyok egyike volt, amelyek megszervezték a szövetség újraindítását.

Napjainkban a páholy a Magyarországi János-rendi Szimbolikus Nagypáholy második legnépesebb páholya, 39 tagot számlál. Alapítványt működtetünk, iskolaépítést támogatunk, ösztöndíjjal segítjük a tehetséges, de rossz körülmények között élő gyerekeket határainkon innen és túl.

Következzen néhány részlet Szelényi Gusztáv 1913-as visszaemlékező rajzolatából (37-38. lapok):

[A mai helyesíráshoz igazított, olykor értelmezést kívánó átírás. A szimbólumok jelentése: tv⸫ = testvér, □ = páholy]

"Felolvasta a Deák Ferencz □-nak 1913. XII. 27-én tartott munkáján Szelényi Gusztáv tv⸫" [Szelényi Gusztáv a Deák páholy titkára volt 1885-től kezdve. Ahogyan munkájának első szakaszában írja, a 36. lapon: "28-dik éve a □ krónikása vagyok".]

[Az idézett szövegrészlet a magyar társadalom viszonyairól általános értelemben szóló bevezető szakaszt követi.]

"[…] Ilyenek voltak a viszonyok még 28 évvel ezelőtt, a Deák F⸫ □ megalapítása idején.

A társadalomban forrongás volt! Éreztük már azt a nyomást, amely bénít, és nem enged a szabadabb gondolkodásnak helyet és teret, szabadabb levegő, felvilágosodás, teljes mértékben emberi jogok, ezek voltak [?] szívünkben – kerestük a hasonló gondolkodó [sic!] [értsd: gondolkodású?] és érzésű emberek társaságát, egyesülni kívántunk, hogy erőre jussunk!

Így hozott [sic!] [értsd: hozta?] a sors össze egy asztaltársaságban azokat a férfiakat – a kötény nélküli szabadkőműveseket –, kik kis körükből kifolyólag a fővárosban jótékonyságot gyakoroltak, de ezzel nem elégedett meg szívük, lelkük, többet kívántak, munkát [?] a közügyért, hasznos tagjai kívántak lenni a társadalomnak, gyámolítói, segítőtársuk [sic!] [értsd: segítőtársai?] az elhagyottaknak, a jog és igazság harczosai [sic!], felebarátai minden embertársuknak! És ezt kis körben ki nem fejthetvén, keresték felvételüket a szk⸫-ségben [sic!] [értsd: szabadkőművességbe].

De ismerve azt a kasztot mely a szk⸫-ségben is van, hogy a középosztályhoz tartozók inkább azok [?] tűrt, mint kedvesen fogadott munkatársnak vétetnek, már az önérzetben [?] engedték, hogy mi, kik tiszta szívből, minden érdek nélkül, csak áldozni kívánók [?] [esetleg: kívánunk?] tűrt tagoknak tekintessünk – de megtörni kívántuk azt a ferde [?] szózatot [?], mely a szk⸫-séget csak bizonyos osztálynak tartja fenn, és nem hiszi, hogy az a kisember is fel tudna emelkedni akkora magaslatra, mely a szk⸫-ség megértéséb[e?] és gyakorlásáb[a?] foglalható – de meg akartuk értettetni azt, hogy minden ember, kinek szíve, lelke van, az ő hivatása körében a szk⸫-ségnek szolgálatot tud tenni, elhatároztuk egy új páholyt alapítani, ezt az új, tisztultabb [?], ami [értsd: a mi?] legteljesebb meggyőződésünkből eredő – igazi szabadkőművességet a magyar szk⸫-ségbe behozni: összeköttetésünk révén megismerkedtünk több aktív szabadkőművessel, kik hasonlóan gondolkodtak, mint mi, szívesen vállalkoztak egy új páholynak az alapítására, mely páholyban mi, kik itt már a profán életben szk⸫ missziót teljesítettünk, a □-ban felvéve leszünk: így alakult meg 1885. év július hó 16-án a Deák Ferencz □."

[A szövegrészletet az alapító tagok felsorolása követi: "A páholyunk alapítói voltak" kezdettel.]